Az Európai Adatvédelmi Testület
tekintettel a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről
és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 70. cikke (1) bekezdésének e) pontjára, tekintettel az EGT-megállapodásra és különösen annak az EGT Vegyes Bizottság 2018. július 6-i 154/2018 határozatával módosított XI. mellékletére és 37. jegyzőkönyvére, tekintettel eljárási szabályzatának 12. és 22. cikkére,
ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ IRÁNYMUTATÁST
BEVEZETÉS
- A videoeszközök gyakori használata befolyásolja a polgárok viselkedését. Az ilyen eszközök
nagymértékű használata az egyének életének számos területén még inkább arra sarkallja az egyéneket,
hogy elkerüljék az esetlegesen rendellenesnek tekinthető viselkedéseket. Ezek a technológiák
ténylegesen korlátozhatják az névtelen módon történő mozgásnak és a szolgáltatások név nélküli
igénybevételének lehetőségeit, általában korlátozzák az észrevétlenség megőrzésének lehetőségét.
Ennek jelentős adatvédelmi vonzatai vannak. - Az egyéneket talán nem zavarja például a meghatározott biztonsági célra kiépített videokamerás
megfigyelés, ugyanakkor garanciákat kell nyújtani a teljesen eltérő és – az érintett számára – előre nem
várt céllal (például marketing, munkavállalói teljesítményfigyelés stb. céljából) való visszaélés
elkerülése érdekében. Ráadásul számos eszköz már a rögzített képek felhasználására és a
hagyományos kamerák okoskamerává alakítására szolgál. A videotechnológiával előállított
adatmennyiség, valamint az említett eszközök és technikák együttesen növelik a másodlagos
felhasználás (függetlenül attól, hogy kapcsolódik-e a rendszer eredeti rendeltetéséhez), sőt, akár
visszaélés kockázatát. Az általános adatvédelmi rendeletben (5. cikk) megfogalmazott alapelveket
mindig gondosan figyelembe kell venni a videokamerás megfigyelés során. - A videokamerás megfigyelőrendszerek sok szempontból megváltoztatják azt, hogy a magánszektorban
és a közszférában dolgozó szakemberek magán- vagy közterületeken hogyan viselkednek egyebek
mellett a biztonság fokozása, közönségelemzés készítése és személyre szabott reklámok megjelenítése
céljából. A videokamerás megfigyelés az intelligens videoelemzés folyamatos alkalmazása révén már
kiemelkedően eredményes. Ezek a technikák lehetnek magánszférára nagyobb behatással, (például
összetett biometrikus technológiák), vagy magánszférára kevesebb behatással járóak is (például
egyszerű számoló algoritmusok). A névtelenség megőrzése és a magánélet védelme általában véve
egyre nehezebb. Az egyes helyzetek különböző adatvédelmi kérdéseket vethetnek fel,
A jelen véleményben a „tagállamokra” történő bármely hivatkozást „EGT-tagállamokra” történő hivatkozásként kell érteni.
Elfogadva következésképpen az egyik vagy másik ilyen technológia használata esetén is eltérő jellegű jogi elemzésre lesz szükség.
- A magánélet védelme mellett e készülékek esetleges üzemzavara és az abból eredő torzítás is
kockázatokat vet fel. A kutatók szerint az arcazonosításra, -felismerésre vagy -elemzésre szolgáló
szoftverek az azonosítandó személy életkorától, nemétől és etnikai hovatartozásától függően eltérően
működnek. Az algoritmusok különböző demográfiai jellemzők alapján működnek, így az
arcfelismerésben előforduló torzítás megerősítheti a társadalmi előítéleteket. Az adatkezelőknek ezért
gondoskodniuk kell a videokamerás megfigyelésen alapuló biometrikus adatkezelés
helyénvalóságának és a hozzá kapcsolódó garanciák elégséges voltának rendszeres értékeléséről is. - Alapértelmezés szerint nincs szükség videokamerás megfigyelésre, amikor a mögöttes cél más
eszközökkel is elérhető. Ellenkező esetben felmerül a veszélye annak, hogy megváltoznak a kulturális
normák, ami a magánélet hiányának mint alapállapotnak az elfogadásához vezethet. - Ezen iránymutatás célja, hogy útmutatással szolgáljon azzal kapcsolatosan, hogyan kell alkalmazni az
általános adatvédelmi rendeletet a személyes adatok videoeszközökkel történő kezelésével
összefüggésben. Az itt bemutatott példák nem kimerítő jellegűek, az általános okfejtés az összes
lehetséges felhasználási területen alkalmazható.
Forrás: https://edpb.europa.eu/sites/edpb/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf
